A Városliget történetéből

Budapesten létesült a világ első közparkja!

A szóban forgó közpark nem más, mint a mi szeretett Városligetünk, melynek történelme egészen a 18. századig nyúlik vissza.

Ha ma a Városligetre gondolunk, olyan dolgok jutnak eszünkbe, mint a Vajdahunyad vára, a Városligeti Műjégpálya, a csónakázó tó, az Állatkert, és még hosszasan sorolhatnánk.

Pedig ez a terület a 18. századig csak egy egyszerű homokpuszta volt legelőkkel és benne egy mocsárral.

A története azonban szerencsés fordulatot vett, amikor Mária Terézia parancsára a mocsár környékére fákat telepítettek, kötelezővé tette az ültetvények folyamatos gondozását, a környéken pedig betiltotta a legeltetést. Ennek oka részben a (mocsár okozta) maláriaveszély csökkentése, részben pedig az 1770-ben bevezetett erdőtörvény volt.

Hála a rendeleteknek, valamint utódjának, II. Józsefnek, aki ezeknek a rendeleteknek a betartását szigorúan megkövetelte, a terület szépen fejlődött és egyre népszerűbb kirándulóhellyé vált a városlakók körében.

Éppen ezért a városvezetés azzal az ötlettel állt elő, hogy az akkor már Városerdőnek nevezett területet alakítsák mulató- és üdülőhellyé.

A feladattal Batthyány József hercegprímást bízták meg, akinek irányításával többek közt létrehozták a Városliget arculatát meghatározó csónakázó tavat, a kitermelt földből két szigetet töltöttek fel a mocsárban (a mai Vajdahunyad vára és a Széchenyi gyógyfürdő helyén), valamint sétányokat építettek, melyek mentén akác-és platán fákat ültettek.

Az új, ligetes területnek a különlegessége abban rejlett igazán, hogy a többi parkkal ellentétben mindenki előtt szabadon állt és bárki bejárhatta. Ennek köszönhetően a reformkorban az élet egyre jobban felélénkült a Ligetben. Ellepték a mutatványosok (volt, aki bormérési jogot is kapott), engedélyezték a csónakázást és a halászatot is. A városiak bármikor piknikezhettek, sportolhattak, sétálhattak a parkban, egyszóval kitűnő helynek bizonyult bármilyen szabadidős tevékenységhez.

Nem csoda hát, hogy az akkor még mindig Városerdőnek nevezett városrész a pestiek legkedveltebb szórakozóhelyévé nőtte ki magát.

A Liget a Millenniumig bővült a mai napon is a park meghatározó létesítményeinek számító Fővárosi Állat- és Növénykerttel, a Városligeti Műjégpályával, a Széchenyi gyógyfürdővel, a Műcsarnokkal (ma már Olof Palme Ház, vagy más néven Magyar Alkotóművészek Háza), az Iparcsarnokkal (az egykori Petőfi csarnok helyén), a Millenniumi Földalatti vasúttal és a Vajdahunyad vára akkor még zömmel fából készült változatával.

Dióhéjban így lett az egykoron mocsaras homok pusztából a világ legelső közparkja.

Vároliget-anno-légifotóVárosliget a levegőből

Műjégpálya-anno  városliget-Vajdahunyad vár

Városliget-Széchényi fürdő

A képek forrása: Google

Oszd meg ismerőseiddel

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn

Szólj hozzá

Scroll to Top